~Prologue

Drága olvasóim!:)
Meghoztam a prológust, aminek remélem örültök. Biztos észre fogtok venni az előző történetből kivett részekre (persze ha olvastátok). Remélem tetszeni fog nektek és már dolgozom a trailerren!:)

Addig is jó olvasást.

Csók

Bianka

~Prologue

                                                  Kedves Naplóm!                                                   2013.05.03

Már lassan 1 éve, hogy apró darabokra hullott a gondosan felépített életem. Legjobban egy atom robbanáshoz tudnám hasonlítani azt a pillanatot mikor mindenemet elvesztettem. Tudom, hogy ezerszer leírtam már ezt neked. Mégis egy kicsit mindig jobb kedvem lesz, ha erről írhatok. És főleg róla...

    1 év sok idő...A tudományok szerint már el kellett volna felejtenem. De nem megy. Minden rá emlékeztet. A nap minden egyes percében visszagondolok a régi szép emlékekre. Ekkor szokott kiabálni velem az agyam. "Hé te hülye liba! Hisz Miatta lett ilyen mocsadék az életed amilyen!" És akkor a szép képek helyét átveszik az utóbbi 1 év borzalmai. Hogy rászoktam a drogra és az alkoholra. Hogy mennyi átsírt éjszaka van már a hátam mögött. Hogy nem maradt senkim miután Ő itt hagyott és a szüleim is kidobtak. Hogy a bánatomat a bulikba temetem. És végül, hogy milyen állásom van... Másoknak ribanc és kurva vagyok, de számomra ez a megélhetés. Aljas és ocsmány munka, de ezt ez van, ezt kell szeretni. Ebből van pénzem, hogy ki tudjam fizetni a számlákat és ezt a kis egérlyukat, amiben élek.

    Nem akarok belegondolni mi lesz velem 10-20 év múlva. Talán már nem is fogok élni. Ki tudja...Egyesek szerint a rossz úton rohanok egyenesen a végzetembe. De ez vagyok én. Nem tudom megváltoztatni már. Lehet nem is akarom. Részesemmé vált a drog, a bulizás, a cigi és az is, hogy minden éjjel más ágyában kössek ki.

     Nem tehetek arról, hogy a szüleim kitagadtak. Arról sem, hogy a szerelmem elhagyott. Elment. Engem pedig itt hagyott teljesen egyedül. Nálam ez a helyes út, amin most járok.

Most, hogy visszaolvastam a 2 évvel ezelőtti naplómat rájöttem, hogy csak még rosszabb lett a helyzetem.

    Végiggondoltam a kibaszott szánalmas életemet.

   1. Drog függő lettem. Lét elemem a nikotin.

   2. Minden áldott nap fizetnek azért, hogy kielégítsem a vágyaikat, és hagyom, hogy szétbasszanak akár egy öreg pasiról vagy egy pénzes, családos üzletemberről legyen szó.

Bla, bla, bla...A végtelenségig tudnám sorolni. A listámnak nem lehet látni a végét.

  Benyúltam az ágyam alá és elővettem az én kis titkos dobozkámat. Volt benne füves cigi, tabletták, különböző porok, szikék és óvszer is. Elővettem a fehér porral teli zacskót és kiszórtam egy kicsit belőle az üveg asztalra. Elrendeztem egy szikével, fölé hajoltam, befogtam az egyik orrlyukam, majd felszippantottam. Érzem a szabadságot. Magába kerít az ismerős érzés és belezuhanok az ágyba. Kavarog a fejem és már nem tudok gondolkodni.

   Még utoljára megjelent előttem az arca, aztán körülölelt a sötétség és a különleges érzés.

Újra itt

Dobpergés...ééééésss igen újra itt vagyok.
Na most...Ugye még anno elkezdtem írni itt egy blogot. Azt most kitöröltem és elhatároztam most már véglegesen, hogy készítek egy másikat. A történet alapja ugyanaz lesz, csak nem Zayn lesz a főszereplő. Sőt őt nem is terveztem a történetbe...Szerintem tudjátok miért. De ebbe inkább ne menjünk bele, mert mindenkinek meg van erről a saját véleménye.
Azért is döntöttem úgy, hogy törlöm az eredeti történetet, mert nem igazán kaptam visszajelzéseket. Nem volt inspirációm, hogy tovább folytassam.
Biztos észrevettétek, hogy megújult az arculata is a blognak. Új fejléc és kinézet került ki. A fejlecet én magam készítettem (3 órányi szenvedés árán). Természetesen készítek új trailert is a blognak.
Nagyon örülnék neki, ha tényleg kommentelnétek majd és véleményt mondanátok. Számomra ez a drog.:) A prológus hamarosan fel fog kerülni, addig is 
Millió csók
Bianka